Ismét hazánk lesz terítéken Strasbourgban, ezúttal a Pride miatt

Négynapos plenáris ülés kezdődik, Ukrajna, a kongói üldözött keresztények és sok más téma kapcsán is heves összecsapás várható.

Minden tekintet a kenyér és egyéb pékáruk áraira szegeződik, hiszen a gabonák különösen érzékenyek arra, mennyi eső esik.
Nem indul egyelőre jól az idei év, már ami a kellő csapadékmennyiséget illeti, ugyanis mind a január, mind a február aszályos volt. Mint lapunk megtudta, az enyhe márciusnak köszönhetően már megindult az őszi vetésű kultúrák tavaszi fejlődése. Az Agrárminisztérium a Mandinert arról tájékoztatta, hogy a repce jó állapotban vészelte át a telet. Ugyanakkor hozzátették, hogy az átlagosnál szárazabb téli hónapok nem kedveztek az őszi kalászos gabonák (búza, árpa, tritikálé) fejlődésének.
Ezeknek most, a tavaszi vegetációs időszak kezdetén kellene ezt a lemaradást behozniuk”
– fogalmazott a tárca, majd megjegyezték, ehhez a lehullott csapadék és a felmelegedő időjárás egyelőre kedvező feltételeket biztosít.
Nem volt nagy változás az új évet illetően, hiszen amilyen szárazak voltak 2024 utolsó hetei/hónapjai, annyira szárazon indult a 2025-ös év. A HungaroMet adatai alapján januárban az országos átlagban
21 mm volt a csapadékösszeg, amely mindössze nagyjából 65 százaléka a normálnak.
A statisztikák rámutattak, hogy az elmúlt egy és negyed évszázadban az idei volt a 27. legszárazabb január. A legjobban a délnyugati és az északkeleti régiók jártak, ahol a csapadék elérte a 25-70 mm közötti mennyiséget. A legnagyobb havi csapadékösszeg a baranyai Bakonyán volt.
Ezzel szemben hazánk északi tájainak egy részén a 10 mm-t sem érte el a havi összeg”
– fogalmaztak.
A február sem volt kedvező, hiszen a meteorológiai szolgálat szerint a múlt hónap csapadéka országos átlagban az eddig beérkezett adatok alapján mindössze 19,2 milliméter volt, ami 48 százalékkal elmarad az 1991-2020-as évek 36,9 milliméteres átlagától.
Bő egy hete adták hírül, hogy az energiaügyi miniszter március 1-jei kezdettel az ország teljes területére kihirdette a tartósan vízhiányos időszakot a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) és a Magyar Gazdakörök és Gazdaszövetkezetek Szövetségének (MAGOSZ) kezdeményezését követően. Ennek értelmében vízjogi engedély nélkül is lehetőség nyílik az értékmentő öntözési célú vízhasználatra 30 napig, ehhez csupán a gazdálkodó bejelentésére van szükség és vízkészletjárulékot sem kell fizetni. Mint írták, az intézkedés hozzájárul ahhoz, hogy a megfelelő vízgazdálkodással mérsékelhetők legyenek az idén is várhatóan száraz tavaszi időszak hatásai.
Az erősen aszályos 2022-es év februárjához képest is súlyosabb az aszályhelyzet.
Az Agrárminisztérium lapunknak elárulta, hogy a mostani helyzetben is számíthatnak a gazdálkodók a magyar kormányra, hiszen az Agrárminisztérium 2012 óta átfogó mezőgazdasági kockázatkezelési rendszert működtet, ami a mezőgazdasági termelést érintő időjárási és más természeti kockázatokat kezeli. Ennek keretében többféle kockázatkezelési intézkedés (agrárkár-enyhítési alap, díjtámogatott növénybiztosítások, mezőgazdasági krízisbiztosítási rendszer) hivatott a mezőgazdasági termelést veszélyeztető időjárási és természeti kockázatokat kezelni.
„Az AM az elmúlt évben számos intézkedést tett annak érdekében, hogy pl. az agrárkár-enyhítési alapot pénzügyi fenntarthatóság szempontjából megerősítse. 2024-től a termelői és állami forrás mellett immár évi megközelítően 10 milliárd forint értékű európai uniós forrás is kiegészíti a hazai forrásokat a kárt szenvedett, tagsággal rendelkező gazdálkodók minél nagyobb mértékű kárenyhítése érdekében” – fogalmaztak
A három évvel ezelőtti brutális aszály következtében brutálisan megemelkedtek a pékáruk kiskereskedelmi árai, amelyek szerencsére mostanra jelentősen mérséklődtek. Ugyanakkor egy súlyos aszály újra a kínálat csökkentését eredményezheti, ezzel megemelve az árakat. Arra a kérdésre, hasonlít-e a mostani szárazság a 2022 nyári/őszi aszályhoz méretét és súlyosságát tekintve, az Agrárminisztérium azt válaszolta,
annyiban hasonló a helyzet, hogy a rendkívüli mértékben aszályos 2022-es termelési évben a csapadékhiány szintén már az előző év késő őszi és téli hónapjaiban jelentkezett.
A HungaroMet adatai alapján a mélyebb talajrétegek sajnos akkor és most, 2024-2025 telén sem tudtak kellőképpen feltöltődni nedvességgel.
Az ország déli országrészét kivéve jellemzően csupán 40-70 mm csapadék hullott, ami a fele sincs a szokásos téli csapadékmennyiségnek”
– közölték, majd hozzátették: a két év közötti eltérés leginkább a február végi és március első felében hullott csapadék mennyiségében figyelhető meg.
Míg a 2022-es év első három hónapját súlyos csapadékhiány jellemezte, addig a közelmúltban hullott csapadék a tél végére kialakult vízhiányos állapotot jelentősen mérsékelte”
– fogalmaztak.
A tárca szerint a 2025. év első három hónapjában a csapadékösszeg az ország jelentős részén 30-40 mm-rel marad el az ilyenkor szokásostól. A felső egy méteres talajréteg telítettségéhez képest a Kisalföldön, Pest vármegyében, valamint az Észak-Alföldön található termőterületeken ez a mértékű vízhiány vissza is tükröződik, de nem a 2022. évi mértékben.