Miért nem született petíció, amikor az izraeli miniszterelnök Budapestre látogatott?

Nem lenne rossz közös pontot találni valahol az embertelenség ellenében, hiszen, ha mindig csak az egyik oldal szenvedését ismerjük el.

Minden tekintet a kenyér és egyéb pékáruk áraira szegeződik, hiszen a gabonák különösen érzékenyek arra, mennyi eső esik.
Nem indul egyelőre jól az idei év, már ami a kellő csapadékmennyiséget illeti, ugyanis mind a január, mind a február aszályos volt. Mint lapunk megtudta, az enyhe márciusnak köszönhetően már megindult az őszi vetésű kultúrák tavaszi fejlődése. Az Agrárminisztérium a Mandinert arról tájékoztatta, hogy a repce jó állapotban vészelte át a telet. Ugyanakkor hozzátették, hogy az átlagosnál szárazabb téli hónapok nem kedveztek az őszi kalászos gabonák (búza, árpa, tritikálé) fejlődésének.
Ezeknek most, a tavaszi vegetációs időszak kezdetén kellene ezt a lemaradást behozniuk”
– fogalmazott a tárca, majd megjegyezték, ehhez a lehullott csapadék és a felmelegedő időjárás egyelőre kedvező feltételeket biztosít.
Nem volt nagy változás az új évet illetően, hiszen amilyen szárazak voltak 2024 utolsó hetei/hónapjai, annyira szárazon indult a 2025-ös év. A HungaroMet adatai alapján januárban az országos átlagban
21 mm volt a csapadékösszeg, amely mindössze nagyjából 65 százaléka a normálnak.
A statisztikák rámutattak, hogy az elmúlt egy és negyed évszázadban az idei volt a 27. legszárazabb január. A legjobban a délnyugati és az északkeleti régiók jártak, ahol a csapadék elérte a 25-70 mm közötti mennyiséget. A legnagyobb havi csapadékösszeg a baranyai Bakonyán volt.
Ezzel szemben hazánk északi tájainak egy részén a 10 mm-t sem érte el a havi összeg”
– fogalmaztak.
A február sem volt kedvező, hiszen a meteorológiai szolgálat szerint a múlt hónap csapadéka országos átlagban az eddig beérkezett adatok alapján mindössze 19,2 milliméter volt, ami 48 százalékkal elmarad az 1991-2020-as évek 36,9 milliméteres átlagától.
Bő egy hete adták hírül, hogy az energiaügyi miniszter március 1-jei kezdettel az ország teljes területére kihirdette a tartósan vízhiányos időszakot a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) és a Magyar Gazdakörök és Gazdaszövetkezetek Szövetségének (MAGOSZ) kezdeményezését követően. Ennek értelmében vízjogi engedély nélkül is lehetőség nyílik az értékmentő öntözési célú vízhasználatra 30 napig, ehhez csupán a gazdálkodó bejelentésére van szükség és vízkészletjárulékot sem kell fizetni. Mint írták, az intézkedés hozzájárul ahhoz, hogy a megfelelő vízgazdálkodással mérsékelhetők legyenek az idén is várhatóan száraz tavaszi időszak hatásai.
Az erősen aszályos 2022-es év februárjához képest is súlyosabb az aszályhelyzet.
Az Agrárminisztérium lapunknak elárulta, hogy a mostani helyzetben is számíthatnak a gazdálkodók a magyar kormányra, hiszen az Agrárminisztérium 2012 óta átfogó mezőgazdasági kockázatkezelési rendszert működtet, ami a mezőgazdasági termelést érintő időjárási és más természeti kockázatokat kezeli. Ennek keretében többféle kockázatkezelési intézkedés (agrárkár-enyhítési alap, díjtámogatott növénybiztosítások, mezőgazdasági krízisbiztosítási rendszer) hivatott a mezőgazdasági termelést veszélyeztető időjárási és természeti kockázatokat kezelni.
„Az AM az elmúlt évben számos intézkedést tett annak érdekében, hogy pl. az agrárkár-enyhítési alapot pénzügyi fenntarthatóság szempontjából megerősítse. 2024-től a termelői és állami forrás mellett immár évi megközelítően 10 milliárd forint értékű európai uniós forrás is kiegészíti a hazai forrásokat a kárt szenvedett, tagsággal rendelkező gazdálkodók minél nagyobb mértékű kárenyhítése érdekében” – fogalmaztak
A három évvel ezelőtti brutális aszály következtében brutálisan megemelkedtek a pékáruk kiskereskedelmi árai, amelyek szerencsére mostanra jelentősen mérséklődtek. Ugyanakkor egy súlyos aszály újra a kínálat csökkentését eredményezheti, ezzel megemelve az árakat. Arra a kérdésre, hasonlít-e a mostani szárazság a 2022 nyári/őszi aszályhoz méretét és súlyosságát tekintve, az Agrárminisztérium azt válaszolta,
annyiban hasonló a helyzet, hogy a rendkívüli mértékben aszályos 2022-es termelési évben a csapadékhiány szintén már az előző év késő őszi és téli hónapjaiban jelentkezett.
A HungaroMet adatai alapján a mélyebb talajrétegek sajnos akkor és most, 2024-2025 telén sem tudtak kellőképpen feltöltődni nedvességgel.
Az ország déli országrészét kivéve jellemzően csupán 40-70 mm csapadék hullott, ami a fele sincs a szokásos téli csapadékmennyiségnek”
– közölték, majd hozzátették: a két év közötti eltérés leginkább a február végi és március első felében hullott csapadék mennyiségében figyelhető meg.
Míg a 2022-es év első három hónapját súlyos csapadékhiány jellemezte, addig a közelmúltban hullott csapadék a tél végére kialakult vízhiányos állapotot jelentősen mérsékelte”
– fogalmaztak.
A tárca szerint a 2025. év első három hónapjában a csapadékösszeg az ország jelentős részén 30-40 mm-rel marad el az ilyenkor szokásostól. A felső egy méteres talajréteg telítettségéhez képest a Kisalföldön, Pest vármegyében, valamint az Észak-Alföldön található termőterületeken ez a mértékű vízhiány vissza is tükröződik, de nem a 2022. évi mértékben.